A génsebészet átszabja a társadalmat
Sipos Zoltán 2002. május 29. 10:44, utolsó frissítés: 10:44Habár a történelemnek vége, egyre inkább úgy tűnik, különleges óvintézkedésekre és új intézményekre van szükség ahhoz, hogy ebben az állapotában megmaradjon.
Ha az emberi testet és lelket a gének formázzák, amit az emberi géntérkép megrajzolása igazolni látszik, akkor egy napon a biotechnológusok mindkettőt meg fogják változtatni abbeli igyekezetükben, hogy jobbá tegyék a minden szempontból tökéletlen embert. A kérdés azért foglalkoztatja a politikai elméletíró Francis Fukuyamát, mert a történelem központi kérdése -- az, hogy mely társadalom felel meg leginkább az emberi szükségleteknek -- csak akkor tartható megoldottnak, ha az emberi természet nem változik.
Dr. Fukuyama az 1992-ben publikált A történelem vége és az utolsó ember című könyvével vált híressé, melyben amellett érvelt, hogy az egyedüli alternatívát kínáló kommunizmus életképtelenségének bebizonyosodásával a liberális demokrácia egy olyan egyetemes politikai rendszerré vált, melyet mindenki elfogadhatónak tart: az egyedi ember elismerésre irányuló vágyát, melyet Hegel a történelem mozgatórugójának tart, a liberális demokrácia kielégíti.
Habár egyetért nagy ellenfelével, Huntingtonnal abban, hogy a különböző kultúrák megváltoztathatatlan adottságként jelentkeznek, melyek meghatározzák a bennük született és nevelkedett emberek vágyait, azonban úgy tartja, hogy a nyugati liberális társadalom a legkülönbözőbb kulturális háttérrel rendelkező emberek számára is lehetővé teszi annak az életmódnak a megteremtését, amire vágynak.
"Sokan nem akarják megszerezni az egész csomagot: van, aki csak egy állást kíván, és Hollywood nem érdekli. Azonban a fejlődésnek van egy bizonyos logikája -- ahhoz, hogy tévéje lehessen valakinek, bizonyos intézményekre van szükség, mint például a törvények tiszteletére" -- mondja egy interjúban Fukuyama. És habár a vallás vagy a kultúra akadályozhatják a fejlődést, Fukuyama nem lát okot annak a feltételezésére, hogy az iszlám vagy egyéb civilizációk idővel nem fogják bevezetni a saját liberális demokrácia-verziójukat.
Az emberi társadalmak stabilitását a jelen pillanatban leginkább a génsebészet veszélyezteti, mivel annak eszközeivel (tudatosan vagy véletlenül) meg lehet változtatni az emberi természet ellentmondásainak különös egyensúlyát, mely emberi természet az alapja az igazságosságról, moralitásról és jó életről alkotott fogalmainknak. Az emberi géntérkép átrajzolása -- a nagyobb intelligencia, jobb fizikai képességek vagy egyéb kívánatos tulajdonságok megszerzésének érdekében -- az emberi mivoltunk elvesztését eredményezheti.
A veszély annál nagyobb, mivel a génsebészek és bioetikusok (akiknek a leginkább tudatában kellene lenniük a vállukra nehezedő hatalmas felelősségnek) nem biztos, hogy szükség esetén meg fogják majd húzni a vészharangot, mondja Fukuyama, aki úgy hiszi, hogy bizonyos dolgokat, mint például az emberek klónozását, immoralitása miatt azonnal be kellene tiltani.
Habár az amerikai filozófus a Nemzeti Bioetikai Tanács (Council on Bioethics) tagja, kétli, hogy egy bizottság képes lenne a biotechnológia által felvetett problémákat megoldani, ehelyett törvények és valós hatalommal rendelkező intézmények megalakulását sürgeti.