Laborban gyártott Mickey Mouse
S.M. 2002. december 02. 17:19, utolsó frissítés: 16:50Amerikai és kanadai kutatók nemrég összegyûltek az Egyesült Államokban, hogy megbeszéljék egy lehetséges #b#egér-ember hibrid#/b# elõállítását. A jövõben akár az életünket is megmentheti a kis rágcsáló.
Jönnek a mutánsok?
Az emberi és az egér szövetek összeférhetõségét már rég bebizonyították, sõt a Massachusetts-i Egyetem tudósai 1995-ben azzal keltettek szenzációt, hogy emberi fület növesztettek egy egér gerincoszlopára.
A most megbeszélésre került kísérletek lényege, hogy teszteljék a különbözõ humán embrionális õssejtekben rejlõ lehetõségeket, és a késõbbiekben az eredményeket felhasználják a legkülönfélébb betegségek gyógyításában -- adja hírül a New York Times.
Az ötlet nyomban felháborodást váltott ki, ugyanis a legtöbb ember szeme elõtt egy egér-ember mutánsokkal benépesült Föld szomorú képe lebegett. A kollokvium egyik résztvevõje azzal igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, hogy a kísérletek során végeredményként továbbra is egereket kapnának, amelyeknek szervezete csupán néhány emberi sejtet fog tartalmazni.
Ha az emberi õssejteket beépítik a rágcsálókba, akkor ez a sejtkeverék a következõ generációkba is átöröklõdik. Ezek az egérkék ugyan egyszerû kis állatok, akikben néhány emberi sejt van "elrejtve", a kísérlet lefutása azonban mégsem jósolható meg teljes bizonyossággal.
Ember-agyú sajtevõk?
A kizárólag humán sejteket tartalmazó egér-agy, vagy emberi spermasejteket gyártó rágcsálók elõállításának ötlete elfogadhatatlan nem csak általában a közvélemény, hanem egyes tudósok számára is. Egyes kutatók felhívták a figyelmet annak veszélyére, hogy ezek a kísérletek könnyen kicsúszhatnak az ellenõrzés alól, és nem kívánt következményekhez vezethetnek.
Dr. Irving Weissman, a Stanford Egyetem õssejt-kutatója szerint egy ilyen természetû kísérletnek "elképzelhetetlenül szörnyû" eredményei lehetnek. Például, ha egy emberi spermát termelõ egér lehetõséget kap arra, hogy megtermékenyítsen egy emberi petesejttel rendelkezõ nõstényt. Hogy megakadályozhassunk efféle szönyûségeket, el kell "némítani" bizonyos emberi géneket a sejtekben, mielõtt még azokat befecskendezik az egerekbe.
Az õssejtek a fejlõdés során differenciálódnak, és belõlük alakul ki, igény szerint a vér, bõr, csont, illetve az összes többi átültetésre szánt szövet vagy szerv.
A másik rendkívül hasznos tulajdonsága az õssejteknek a megújulási képességük, amelynek segítségével felhasználhatók számos örökletes, vagy halálos betegség "kijavítására", mint pl. a Parkinson-kór, a rák, és a szívbetegségek. A kutatók is megerõsítették, ahhoz, hogy elkerüljék a nem-kívánt következményeket, a kísérlethez módosított emberi õssejteket használnak fel, amelyek nem képesek agysejtek és szaporítósejtek termelésére.
Az állatvédõk megnyugodhatnak
Ma még senki sem tudja biztosan megmondani, hogy az õssejtek képesek-e túlélni az egerekben. Éppen ezért alapkísérlete a kutatásnak az emberi õssejtek befecskendezése egy egérembrióba, amikor az még csupán egy differenciálatlan sejthalmaz, blasztocita állapotban leledzik.
A kutatók azt vizsgálják ezzel, hogy vajon az emberi sejtek megtalálhatók lesznek-e a kialakuló egérszövetek bármelyikében. Ez a képesség, az un. totipotencialitás a felelõs a valódi embrionális sejt normális mûködéséért.
Hogy elejét vegyék egy esetleges vitának, a konferencia résztvevõi igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy az emberi õssejtek totipotencialitásának a kimutatásához nincs szükségük, "érett", vagyis önálló életre képes egér-embrióra.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!