Oly gyönyörű vagy: fényes a májad
Hantz Péter 2002. június 24. 10:40, utolsó frissítés: 10:40Sokáig abban a tévhitben éltem, hogy mindenki szívesen bepillantana különféle élőlények belső szerveinek világába, amely ez ideig csak az orvosok és biológusok számára volt elérhető. Illúzióim akkor kezdtek szétfoszlani...
...amikor tudomást szereztem Günther von Hagens anatómiaprofesszor Körperwelten-Body Worlds című kiállításának "hivatalos" londoni fogadtatásáról. A speciális eljárással preparált, igen élethű emberi szerveket, szervrendszereket, egészséges és beteg testrészeket, sőt teljes tetemeket bemutató kiállítás ellen dühös kirohanást intézett Sir Taylor konzervatív képviselő, sőt, komolyan felvetődött a betiltás lehetősége is.
Felháborodás ide vagy oda, a jelenleg Londonban nyitva tartó kiállítást ez ideig több mint nyolcmillióan nézték meg különböző európai és ázsiai nagyvarosokban. Diákújságíró-igazolványom felmutatása után a kiszolgáló személyzet rendkívül szívélyesen fogadott, és természetesen ingyen engedtek be a kiállításnak helyt adó Atlantis Galériába. A bejáratnál megvásárolható, de a riporterek számára ingyenes könyv részletesen ismerteti ennek a különösen élethű tartósítási eljárásnak a főbb lépéseit.
Először acetonfürdőbe helyezik a tetemet/szervet, amely diffúzió útján behatol a szövetekbe, kiszorítva onnan a testnedveket és a zsírokat. Ezután folyékony műanyagba (pl. szilikongumi, epoxigyanta) teszik az "anyagot", amelyből csökkentett nyomás hatására az aceton távozik, és helyére a műanyag kerül. Az így átitatott tetem(darab)ot megfelelő pozícióba helyezik, majd speciális gázatmoszférában megtörténik a műanyag megszilárdítása (polimerizálása).
A kiállítás legtanulságosabb része -- véleményem szerint -- az egészséges és beteg szervek összehasonlító bemutatása volt. Láthattunk szépen kifejlett tüdőrákot, TBC okozta károsodást, valamint egy tiszta levegőt szívó és egy erős dohányos által "használt" tüdőt is (1.-2. ábra). Itt jegyezném meg, hogy az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló tisztaságú tüdőt ritkán látni a boncolásokon, egy idősebb városi ember tüdeje elég szürke szokott lenni.
Sokan érdeklődve nézték az egészséges és a túlzott alkoholfogyasztás eredményeképpen tönkrement, cirózisos májakat. Ez utóbbin jól kivehetők voltak a meg működő sejtek "szigetei" az eredeti funkcióját ellátni képtelen szövetben. Infarktus sújtotta szívet, Alzheimer-kóros és agyvérzéses agyat, fekélyes gyomrot is kiállítottak. Volt atheroszklerotikus lerakódásoktól és tágulatoktól annyira tönkrement hasi főütőér is, hogy csodálkoztam, hogyan lehetett azzal egyáltalán élni.
Eredetinek és érdekesnek találtam az érrendszert bemutató "szobrokat" . Ezek úgy készültek, hogy a tetem, illetve preparátum ereibe piros színű folyékony műanyagot fecskendeztek, amely aztán ott szilárdult meg. Ezek után mechanikai és kémiai úton eltávolították a többi szövetet, így láthatóvá vált a sűrű, elágazó fára emlékeztető érrendszer. Többek között egy gyermek és egy házinyúl érrendszerét is meg lehetett így figyelni.
Ezután több, inkább látványos, mint tanulságos "szobor" következett, például a Ló és lovasa (3. ábra), és a Bőrét tartó ember (4. ábra). A kiállításon mellettem ácsorgó angol munkások itt kezdtek igazán csodálkozni az emberi test bonyolultságán, mások meg sűrűn tapogatták magukat, hogy minden rendben van-e.
Sok vihart kavart a Felmetszett hasú terhes nő (5. ábra). "Hatásvadász, ahogy azt a szegény terhes nőt kipreparálták, és úgy fekszik, mintha a strandon vagy éppen Playboy-fotózáson lenne" -- jegyezte meg egy ismerősöm, amikor meglátta ezt a képet. Az én véleményem viszont az, hogy a kiállítás senkinek sem sérti az emberi méltóságát -- az 'alanyok' vagy már életük során beleegyeztek abba, hogy haláluk után ilyen módon szolgálják az orvostudományt, (nem szándékszik valaki felajánlani a testét? :)), vagy pedig olyan börtönlakók, hajléktalanok voltak, akiket senki sem akart eltemetni.
A felmérések szerint a nézők harminc százaléka állította azt, hogy ezentúl kevesebbet iszik és dohányzik, és sok olyan nyilatkozott úgy, hogy adott esetben hajlandó szervdonor lenni, aki mindaddig hallani sem akart ilyesmiről. Magam is megfogadtam, jobban vigyázok magamra, a statisztikák szerint a látogatók 59 százaléka hasonlóan változtatott álláspontján. Remélem, hogy a kiállítás néhány szép darabja egyszer hozzánk is ellátogat. Kíváncsi lennék az itthoni fogadtatásukra...