Befejeződött az emberi evolúció
Gyöngyi Annamária 2002. február 05. 14:17, utolsó frissítés: 14:17A biológusok rossz híre: az ember elérte evolúciós fejlődésének csúcsát. Ennél jobbak vagy rosszabbak már nem leszünk. Valóban képtelen az emberi faj a további változásokra?
A nem először felmerülő, és mindig is erősen vitatott nézetet egy brit biológuscsoport dobta be ismét a köztudatba. Ők azt állítják, a nyugati életforma minden olyan környezeti hatástól megvédi az embert, amelyek valaha a Homo sapiens faj kialakulásához hozzájárultak. Steve Jones, a londoni College University professzora szerint, ha az utópiára vagyunk kíváncsiak, csak körül kell néznünk. Más tudósok azonban hiszik, az emberiség továbbra is ki van téve azoknak az evolúciós erőknek, amelyek a Földet benépesítő fajokat az elmúlt hárombillió évben létrehozták.
Chris Stringer professzor, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa úgy véli, hogy az evolúciós folyamatok előreláthatatlanok. Példaként az 50 000 évvel ezelőtt élő kőkorszaki európai embereket hozza fel, akik minden idők legnagyobb és legerősebb embertípusai voltak. Ennek ellenére hirtelen mégis kiszorították őket az Afrikából érkező, vékonyabb, de magasabb intelligenciájú egyedek.
Jólét kontra evolúció
Nem is olyan rég még óriási különbségek adódtak az egyes emberek élettartama és reprodukciós képességei között -- mondja Jones professzor állításának alátámasztására. Az ókortól a viktoriánus korig a megszületett gyermekek fele még serdülőkora előtt meghalt, valószínűleg a betegségekkel szembeni genetikai ellenálló-képesség hiánya miatt. Napjainkban a gyermekek 98%-a eléri a 25-éves kort.
További érv, hogy jelenleg az emberi populáció állandó keveredésben van, megakadályozva bármilyen szintű elszigetelődést, ami pedig az evolúció melegágyát jelenthetné. Ez egy nagyon egyszerű példával is tetten érhető, elég ha csak arra gondolnunk, hány kilométernyi távolság van a mi és a partnerünk születési helye között, illetve a szüleink és a nagyszüleink születési helyei között. Jones szerint az emberi fajták keveredése hamarosan egy azonos barna bőrszínű populációt eredményez majd.
Ezek az érvelések mindenesetre csak a nyugati országokra érvényesek, ahol az élelmiszer-ellátottság, a higiéniai és egészségügy körülmények megfelelőek, és elméletileg a társadalom minden egyes tagjának egyenlő feltételeket biztosít génjei átörökléséhez. A fejlődő országokban erre nincs biztosíték.
Jones másik példája a csimpánzok esete, amelyek szintén hordozzák az AIDS-vírus egyik formáját, azonban az nem betegíti meg őket. Néhány ezer évvel ezelőtt, amikor az első csimpánz megfertőződött a vírus által, a körülmények egészen másak voltak. Valószínűleg csimpánzok milliói haltak meg addig, amíg egy kis csoport képes volt kifejleszteni az immunitást biztosító gént -- ezek lettek a mai csimpánzok ősei. Jones véleménye az, hogy valami nagyon hasonló történhetne az emberiséggel is. "Ezer év múlva Afrikát olyan emberek leszármazottai népesíthetnék be, akik most immunitást szereztek az AIDS-vírus ellen. Ők hordozzák majd a vírust, de az nem betegíti meg őket. Ez a változás valóban bekövetkezhetne -- de csak ha az evolúciós erőket nem nyomjuk el."
Fejlődés öntenyésztéssel
Peter Ward, a seattlei University of Washington tanára szintén Jones pártján áll. Szerinte természetes úton már semmilyen változásra sem számíthatunk -- ettől eltekintve megkezdtük önmagunk bio-mérnöki módszerekkel történő tenyésztését. Géneket cserélgetünk és módosítunk az erősebb és egészségesebb ember létrehozása érdekében.
Ward utópiájában az emberek 150 évig élnek majd és 100 éves korukig képesek lesznek gyermekeket nemzeni -- ez pedig szerinte tragikus következményekkel járna. "Ha az emberek tucatjával nemzenek majd gyermekeket, akkor ez minden bizonnyal eltorzítja evolúciónkat. Így egy új, termékenyebb egyedekből álló fajtát hozhatnák létre, és ennek súlyos következményei lennének." Ha viszont nem lépünk közbe a saját evolúciónk érdekében, akkor semmi sem fog történni -- állítja Ward.
Az ellenvélemény szerint az evolúció fittyet hányva a nyugati életforma védő hatásaira, továbbra is alakítja az emberiséget. A San Diego-i University of California biológusa, Christopher Wills szerint az olyan tulajdonságok, mint az "éles elme" és a "pénzgyűjtési képesség" jelenleg nagyon sok előnyt jelentenek hordozóiknak, így hozzásegítik őket ahhoz, hogy több gyermekük legyen, azaz sikeresebben vegyenek részt a genetikai fennmaradásban. Az amerikai biológus szerint az intelligencia, fajunk meghatározó jellemzője, továbbra is hajtja az evolúciót.
Chris Stringer biztos abban, hogy az evolúció megállíthatatlan. Agytérfogatunk például az elmúlt 10 000 évben fokozatosan zsugorodott, és termetünk is ennek megfelelően csökkent -- érvel a professzor. Kisebbek és kisebb-agyúak vagyunk, mint pár millió évvel ezelőtti őseink, vagyis az evolúció esetleges hatása egyáltalán nem egyenértékű a fejlődéssel.
(forrás: The Observer )