Csak a kormánynak kell a cián?
Kertész Melinda 2007. május 25. 12:17, utolsó frissítés: 2007. május 24. 15:24Működhet-e Romániában ciántechnológiás bánya? A kormány nem támogatja a bányatörvény szigorítását. A zöldek szerint viszont csak az hatékony, #b#ha betiltjuk a ciántechnológiát.#/b#
Működhet-e Romániában ciántechnológiát alkalmazó bányavállalat? – erről kell döntenie jövő kedden a szenátusnak a bányászati törvény módosítása kapcsán. A ciántechnológia használatának betiltását szorgalmazó javaslatot Eckstein Kovács Péter RMDSZ-, és Gheorghe Funar PRM-s szenátor mintegy két hónappal ezelőtt dolgozta ki. A felsőház keddi szavazása után a törvénymódosításról a képviselőház hoz végleges döntést.
Bár eleinte az RMDSZ nem ismertette álláspontját a törvénymódosítási kísérlettel kapcsolatosan, a zöld szervezetek felszólítására Markó Béla elnök szerdán bejelentette, a magyar párt egyértelműen támogatja a kezdeményezést.
Ciánmentes Romániáért Koalíció
több erdélyi civil szervezetet tömörít, melyek a két szenátor összeállította javaslat támogatására fogtak össze. A koalíció május 17-én küldött nyílt levelet az érdekvédelmi szervezet elnökének az ügyben. A tagszervezetek Markó pártfogását kérték, továbbá az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak tagjait is felszólították a ciántechnológia betiltásának támogatására.
Kovács Csongor a Transindexnek elmondta, fontos volt elérni azt, hogy az RMDSZ támogassa a tervezetet: "A PRM-tagok igennel szavaznak. Bár nem vehemensen, de a PSD is támogatja az indítványt, így sok múlik az RMDSZ szavazatain." – összegezte.
Arról is beszámolt, hogy a pártok, valamint a szenátorok és képviselők támogatását is kérték. "Levelet küldtünk nekik, amelyben leírtuk a ciántechnológia veszélyeit, hátrányait és a szennyezés következtében történt, Románia eddigi veszteségeiről is tájékoztattuk őket. Felkértük, szavazzanak a törvénytervezet elfogadása mellett.
Örülünk, hogy az RMDSZ hallgatott a civil szervezetek közvetítette választói akaratra, és megváltoztatta álláspontját: felvállalja a törvénytervezet támogatását. Reméljük, hogy közösen sikerül a törvénytervezetet elfogadtatni és ezt az RMDSZ is jelentős sikerként könyvelheti majd el"
– összegezte optimistán a jövőt Kovács. De hogy mi lesz a kezdeményezés sorsa, az kétesélyes:
ugyan a módosító javaslatot kedvezően véleményezte
a parlament Törvényhozói Tanácsa, illetve a szenátus különböző bizottságai, azonban Călin Popescu Tăriceanu kormányfő május másodikán, a Szenátusnak visszajuttatott véleményezésében hangsúlyozta, a kormány nem támogatja a betiltást.
Elutasítását egyrészt azzal indokolta, hogy jövőben, május elsejétől Romániában is érvénybe lép az Európai Unió tagállamai részére kidolgozott, a bányaipari hulladék anyagok kezelésének módját előíró egyezmény.
Az Európai Tanács 2006-ban elfogadott direktívája többek között a kitermelésben használt ciánkoncentráció fokozatos csökkentését írja elő. Bár ennek a folyamatnak EU-szerte 2008-tól 2018-ig le kell zajlania, az uniós döntéshozók nem tették kötelezővé e technológia teljes mellőzését.
Reakcióként a kormány
véleményezésére, a környezetvédő szervezetek környezetjogászokkal közösen kommentárt fogalmaztak meg, amelyben hangsúlyozták, Románia esetében nem lehet irányadó az EU-s szabvány, egyrészt azért, mert csak jövőben vezetnék be, így még nem bizonyított a hatékonysága.
Emellett Romániának, teljes jogú EU-tagállamként jogában áll az Európai Tanács előírásainál is szigorúbb feltételeket szabni a ciántechnológia alkalmazására.
>> A kormány elutasító álláspontja >> (pdf, 251 Kb)
>> A környezetjogászok válasza >> (pdf, 64 Kb)
A kormány véleményezése arra is hivatkozik, hogy az aranykitermelő ipar önként vállalta Cyanide Code, a ciángazdálkodás nemzetközi irányelveinek betartását.
Azonban a zöldek válaszukban kifejtették: ez a dokumentum valójában csak irányadó jellegű, egyetlen hivatalos szerv sem felügyeli a betartását, és megsértése esetén sincs aki a bírságot kirója a vétkes cégre. Az irányelv meglehetősen új keletű, 2005-ben adták ki, így még nem tudni, mennyire válik be a gyakorlatban.
A benne foglaltakat a Metallurgiai és Környezeti Nemzetközi Tanács (ICME) dolgozta ki, ezt a kutatási intézetet pedig a bányaipar finanszírozza, tehát pártatlansága megkérdőjelezhető. Az irányelv hatékonyságát cáfolja, hogy számos olyan vállalatnál is következett be baleset,
melyek amúgy vállalták az irányelv betartását.
A szakértői anyag egy ghánai balesetet említ: 2006 június 6-án ciántartalmú zagy folyt ki a Golden Star Resources Ltd. működtette Bogoso/Prestea fejtés egyik ülepítőjéből, egy Ajoo nevű folyót elszennyezve. A cég alig három hónappal előtte vállalta magára a Cyanide Code előírásait.
Ennél is súlyosabb, hogy sem az ICME, sem az Európai Tanács direktívája nem tér ki egy mérgező gáz, a vegyifegyvernek számító hidrogén-cianid képződésére. A Rosia Montana Gold Corporation bányavállalat tanulmánya szerint a ciántechnológia használata során keletkező hidrogén-cianid 30 százaléka gáz formájában levegőben oszolna el; a kitermelés pedig 16 évig tartana, ez idő alatt 10-13 millió kilogramm ciánt használnának fel.
Ugyancsak ezt a gázt, Cyclon-B megnevezéssel használták többek közt az auschwitzi koncentrációs táborokban – jegyzik meg a környezetvédő szakértők.
Továbbá hangsúlyozták, minden létező eszközzel meg kell akadályozni a nagybányai Aurul bánya katasztrófájához hasonló baleset megismétlődését. 2000 februárjában a bánya egyik zagytározójának gátja nem bírta a hóolvadás miatti megnövekedett vízmennyiséget, így a ciánszármazékokat tartalmazó szennyvíz a Visóba, és onnan a Tiszába folyt,
megtizedelve e folyók élővilágát.
A környezetvédelmi szervezetek álláspontját az is erősíti, hogy a törvénytervezet-módosítás elfogadása nem okozna anyagi veszteséget az államnak. Mégpedig azért, mert Romániában nincs olyan ciánt előállító vegyipari vállalat, mely profitálhatna az RMGC megrendelése folytán.
A következő szempont, hogy mind bezárt az három bánya, ami ciántechnológiát alkalmazott korábban (a nagybányai Transgold, a dévai Minvest és az offenbányai Remin), tehát működő hazai bányát nem lehetetlenítene el a döntés. Arra viszont a szakértői anyag nem tér ki, mekkora bevételtől esne el az állam, amennyiben mégsem nyithatna Verespatakon bányát az RMGC.
Harmadrészt a környezeti jogászok azt hangsúlyozzák, hogy a bányavállalatok igen nehezen vehetők rá arra, hogy fizessenek a környezetkárosítás miatt. Erre ismét a tiszai szennyezés a példa: a magyar állam pere még mindig folyik az Aurul ausztrál tulajdonosa ellen, és nem áll nyerésre. Viszont nem kizárt, hogy a román államnak kell kifizetnie a 100 millió dolláros kártérítést. További szempont, hogy mikor az Aurul csődöt jelentett,
200 millió dollárnyi adóssága volt
az állami költségvetéssel szemben. Negyedrészt az Aurul esete bebizonyította, hogy az állami intézmények regionális és megyei kirendeltségei, a környezetvédelmi hatóság, a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek a szükséges logisztikával, emberi erőforrással és tapasztalattal a hasonló, a ciántechnológia alkalmazása nyomán esetleg bekövetkező balesetek megelőzéséhez és elhárításához – írják a szakértők.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!