Milyen a romániai tudomány dinamikája?
Dr. András Péter 2007. április 17. 18:07, utolsó frissítés: 18:02#b#Hány cikket#/b# jelentettek meg romániai kutatók, egyetemi tanárok nemzetközi szaklapokban? És főként: mennyire hivatkoznak ezekre mások?
Elemzésünkből kiderül, mennyit ér a hazai tudomány utóbbi 30 éve, és mi az egyetemek rangsora.
BEVEZETÉS
Az utóbbi időben a romániai tudomány (és tudományos kutatás) helyzete és dinamikája aktív vita tárgyát képezte több alkalommal is különböző kontextusokban. Különösképpen a romániai egyetemek tudományos teljesítmény szerinti rangsora került a figyelem középpontjába akadémiai körökben és a köznapi sajtóban.
Az egyetemeket sokféleképpen össze lehet hasonlítani, például a tanári kar összetétele (hány százaléknak van doktorátusa, hány százaléknak van professzori rangja) vagy a diákok száma és eredményei alapján. Egy viszonylag objektív módja az összehasonlításnak az, hogy az egyetemek tudományos publikációinak a számát valamint az ezekre való hivatkozások számát hasonlítjuk össze.
A jobb teljesítményű egyetem többet publikál és a publikációkra többen hivatkoznak mint egy szerényebb teljesítményű egyetem esetében. Míg nemrég egy ilyen elemzés hosszú időt és nagyon sok kutató időt vett igénybe, ma ezt viszonylag könnyen el lehet végezni a Web of Science (Thomson ISI) publikációs adatbázis segítségével.
A következőkben ennek az elemzésnek az eredményeit mutatjuk be az 1975 – 2004 közötti 30 éves periódusra vonatkozóan. Előbb meghatározzuk a felhasznált adatokat, majd az elemzés eredményei és záró megjegyzések következnek.
AZ ADATOK
Az elemzésbe bevettük a jelentősebb és régebben alapított egyetemeket, valamint a jelentősebb egyetemi városokat. Minden egyetem és város esetében minden évre külön vizsgáltuk a Web of Science adatbázist. Az adatbázisnak három szekciója van: természeti- és orvostudományok, társadalomtudományok, és művészetek és humántudományok. A három szekciót külön elemeztük. Az adatokat 2007 március 1-én gyűjtöttük.
Minden egyetem, város, év és adatbázis-részkombináció esetében meghatároztuk a kombinációra vonatkozó publikált cikkek számát, valamint az ezekre való összes hivatkozások számát a publikáció időpontjától kezdődően az adatgyűjtés napjáig (így például egy cikk esetében, amit 1980-ban publikáltak, a hivatkozások egy 27 éves periódusból származnak, míg egy cikk esetében amelyet 2000-ben publikáltak, a hivatkozások hétéves periódusból származnak).
Az így meghatározott publikációs és hivatkozási számokat ötéves periódusonként összeadtuk (1975-79, 1980-84, 1985-89, 1990-94, 1995-99, 2000-04), hogy csökkentsük az éves ingadozások hatását az adatelemzésre. Az egyetemeket és városokat minden ötéves periódus esetében mind publikációk, mind hivatkozások száma szerint rangsoroltuk, külön-külön a Web of Science három szekciója szerint.
Nyilván 1990 előtt számos, Romániában íródott tudományos cikk nem jelent meg olyan lapokban, amelyeket a Web of Science adatbázis tartalmaz. Viszont ez a tény minden egyetemre és városra érvényes, így az összehasonlítást várhatóan nem torzítja.
Az is nyilván lehetséges, hogy az adatbázisban folytatott kereséseink nem tökéletesek (pl. egy egyetem neve hibásan íródhat időnként), viszont az ilyen hibák valószínűsége hasonló az összes egyetem és város esetében, így az esetleges befolyás az összehasonlításra várhatóan nem jelentős (feltéve, hogy eléggé nagyszámú cikkről és hivatkozásról van szó).
ELEMZÉSI EREDMÉNYEK
Az elemzési eredményeket alább mutatjuk be. Az 1. ábra az összes romániai természet- és orvostudományi publikáció számának alakulását mutatja 1975 és 2004 között. Az 1., 3., 5., 7., 9. – 12. táblázat a városok és egyetemek rangsorait mutatja, a publikációk és hivatkozások számát is tartalmazva.
A 2., 4., 6. és 8. táblázat a városok és egyetemek részesedését mutatja az összromániai természet- és orvostudományi publikációk és hivatkozások körében. A táblázatokat az alábbi linkekre kattintva lehet elérni. (Megjegyzendő, hogy a részesedések összege lehet kisebb és nagyobb is 100 százaléknál: előbbi akkor fordul elő, ha sok cikket olyan intézmények publikáltak, melyek nem kerültek bele az elemzés körébe, az utóbbi azért fordulhat elő, mivel egy cikk szerzői több egyetemhez is tartozhatnak, így a cikk több felsőoktatási intézmény esetében is számba vevődik.)
» Természet- és orvostudományi publikációk száma és részaránya városok szerint (1-2. táblázat) »»
» Természet- és orvostudományi publikációk száma egyetemek szerint (3. táblázat) »»
» Természet- és orvostudományi publikációk részaránya egyetemek szerint (4. táblázat) »»
» Természet- és orvostudományi hivatkozások száma és részaránya városok szerint (5-6. táblázat) »»
» Természet- és orvostudományi hivatkozások száma egyetemek szerint (7. táblázat) »»
» Természet- és orvostudományi hivatkozások részaránya egyetemek szerint (8. táblázat) »»
» Társadalomtudományi publikációk száma városok szerint (9. táblázat) »»
» Társadalomtudományi publikációk száma egyetemek szerint (10. táblázat) »»
» Művészeti és humántudományi publikációk száma városok szerint (11. táblázat) »»
» Művészeti és humántudományi publikációk száma egyetemek szerint (12. táblázat) »»
Tekintve, hogy a társadalomtudományok és művészetek és humántudományok esetében a publikációs számok nagyon alacsonyak, e tudományterületek esetében eltekintettünk a hivatkozások alapján való rangsorolástól.
Ha a publikációk száma nagyon alacsony,
akár egy gyakran hivatkozott cikk is jelentősen megváltoztathatja a rangsorolást. Mivel a publikációk száma ezekben a szekciókban több mint ötvenszer kisebb, mint a természet- és orvostudományok szekciójában, a romániai tudomány általános változását az utóbbi szekció publikációs számai alapján vizsgáljuk (lásd az 1. ábrát) .
A grafikon azt mutatja, hogy a romániai tudománytermelés lassú növekedési pályán volt 1975 és 1986 között. A 80-as évek második felében a tudománytermelés jelentősen csökkent, és a minimumot 1991-ben érte el (1986 és 1991 között 30 százalékkal csökkent a tudományos publikációk száma). A csökkenés periódusát követően, a tudományos termelés gyors ütemben nőtt: 2004-ben a természet- és orvostudományi cikkek száma több mint háromszorossa volt a 1991-es szintnek (2380 cikk 2004-ben, 694 cikk 1991-ben).
Természet- és orvostudományi cikkek tekintetében Bukarest az egyértelmű vezető a teljes elemzett időszakban. Minden ötéves periódusban a cikkek több mint fele Bukarestből származik (megjegyzendő, hogy a 90-es évek elején 65 százalék volt Bukarest részesedése, ami 2000 utánra 56 százalékra csökkent). Ugyanakkor, a hivatkozások viszonylatában, Bukarest részesedése 60 százalék fölött van a teljes 30 év során (éppen csak 65 százalék alatt van a 2000 utáni peridódusban).
Bukarestet leszakadva Kolozsvár követi:
az egyetemi város publikációs száma a bukaresti mérték harmada és negyede között ingadozott (2000 után Kolozsvár kevesebb mint egynegyedét produkálta a bukaresti természet- és orvostudományi cikk termelésnek). Ezzel egyidejűleg, Kolozsvár részesedése a hivatkozások körében 20 százalékról 11 százalékra csökkent a 30 év alatt. Ez a többi egyetemi várossal összevetve Kolozsvár hanyatlását jelzi.
Ezt megerősíti, hogy Iaşi a 30 év során folyamatosan erősítette pozicióit, és harmadik helyezettből 2000 utánra a második legnagyobb tudománytermelő várossá vált Bukares után. A moldvai város 2,5 százalékról 18 százalékra növelte részesedését a publikációk körében, míg a hivatkozásokat tekintve a részesedése 4,5 százalékról majdnem 16-ra nőtt.
A negyedik tudományváros Temesvár: részesedése a publikációk körében 5 százalékról 4 százalék alá süllyedt 1975 és 1999 között, a hivatkozások körében pedig 4 százalékról majdnem 2 százalékra. 2000 után Temesváron ismét megnőtt a tudományos közlemények száma, és sikerült elérni a publikációk körében a 6,5 százalékos részesedést, valamint a hivatkozások körében újra a 4 százalékot.
A publikációk számát tekintve
Bukarest termelése két és félszeresére nőtt 30 év alatt, Kolozsvár duplázott, míg Iaşi-ban meghúszszorozódott a tudományos cikktermelés. A temesvári felsőoktatási intézmények megháromszorozták természet- és orvostudományi cikkeik számát.
A kisebb tudománytermelő városok között figyelemreméltó, hogy Krajova megőrizte és javította pozicióját, a vizsgált 30 év alatt megháromszorozva a publikációk számát. 2000 után az olténiai város az ötödik a rangsorban: több mint két százalékát adja az országos természet- és orvostudományi cikkeknek.
Krajova mellett csupán Marosvásárhelynek sikerült a hivatkozások körében országos szinten több mint egy százalékot elérni legalább egy ötéves periódusban. Viszont az erdélyi város tudománytermelése a 80-as évektől kezdődően csökkenő pályára került 2000-ig, és az összes elemzett városnak sikerült megelőznie Marosvásárhelyt – kivéve Nagyszebent, amely hasonló méretűvé vált tudománytermelés szempontjából (megjegyzendő, hogy Marosvásárhely még 2000-04 között sem érte el azt a cikk-termelési szintet amit 1975-79 között produkált).
Végül megjegyezzük, hogy 1990 előtt a cikkek 15 százaléka nem azokhoz a városokhoz kötődik, melyeket az elemzésbe bevontunk. Ezek a közlemények a hivatkozásoknak mindössze 5-10 százalékát kapták. 1990 után mind a cikkek, mind a hivatkozások közel 100 százaléka az elemzésbe bevont városokhoz kötődik.
Az egyetemek vonatkozásában a legszembetőbb az,
hogy míg 1995 előtt az orvosi egyetemek (Bukarest, Kolozsvár) a rangsorok elején szerepelnek, 1995 után a lista közepére csúsznak. A 30 év során a Bukaresti Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem megőrizte részesedését a hivatkozások körében, viszont a publikációk körében a részesedése 5,51 százalékról 3,91 százalékra csökkent.
A Kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem a csúcsot a 80-as évek második felében érte el (4,28 százalék részesedés a publikációk körében, 6,72 százalék részesedés a hivatkozások körében), viszont 2000 utánra a részesedései 2 százalék alá csökkentek.
Míg a legjobb orvosi egyetemek visszaestek a rangsorban, a vezető természettudományi egyetemek jelentősen előretörtek. A listát 2000 után a Bukaresti Egyetem vezeti: az intézmény hétszeresére növelte publikációinak számát 30 év alatt, és a publikációk körében való részesedését kevesebb mint 5 százalékról majdnem 15-re növelte (megjegyzendő, hogy ez az egyetem mindig az első két helyezett között volt korábban is).
A második helyezett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) húszszorossára növelte a publikációinak a számát, és folyamatosan csökkenti a különbséget a vezető Bukaresti Egyetemhez viszonyítva (részesedése egy százalékról 8-ra nőtt a publikációk körében).
A harmadik helyezett Iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem ugyancsak közel húszszorosára növelte a publikációinak számát 1975 – 2004 között, és ugyancsak közeledik a rangsorvezetőhöz (bár kissé lassabban, mint a BBTE). A Iaşi Műszaki Egyetem a negyedik helyezett 2000 – 2004 között: publikációinak száma a 90-es években gyorsan nőtt (megközelítve a BBTE-t), viszont 2000 után a növekedés visszaesett.
A műszaki egyetemek közül a legjobbnak
a Iaşi-i Műszaki Egyetem bizonyult, bár jelentős kihívója a Bukaresti Műszaki Egyetem, gyors növekedést produkálva 2000 után. A rangsorok legnagyobb vesztese a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Brassói Egyetem, melyek csak kevéssel termeltek több publikációt 2000 – 2004 között mint a 70-es évek második felében. Mindkét egyetem esetében felére csökkent a részesedésük a publikációk körében, és enyhén növekedett részesedésük a hivatkozások körében.
A 1975–2004 közötti periódus vezető egyetemeinek a hivatkozások körében való részedése hasonlóan alakult mint a publikációk körében való részesedésük.
A 2000 – 2004-es időszak vezető egyetemei hasonló arányban részesedtek a hivatkozásokból, mint amilyen arányban publikációik szerepelnek a Web of Science adatbázisban. Megjegyezzük, hogy az elemzett egyetemek össz-részesedése mind a publikációk, mind hivatkozások körében 25 százalék körül volt 1990 előtt, ezt követően előbb 33 százalékra, majd 50 százalék körülre nőtt. Ennek az oka az, hogy elsősorban 1995 előtt sok cikk szerzője a Román Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben dolgozott, és nem egyetemeken.
A társadalomtudományok esetében
évente 10-20 cikkkel ismét Bukarest vezet. 2000 előtt kevés, a Web of Science-ben szereplő cikket produkáltak Bukaresten kívül. Kolozsvár folyamatosan a második helyezett (két-három cikk évente). 2000 után a társadalomtudományi cikkek száma jelentősen megnőtt Kolozsváron, Iaşi-ban és Temesváron, mindegyik városban több mint 15 cikket produkáltak 2000 és 2004 között.
Az egyetemek között csak a Bukaresti Egyetemnek volt több mint tíz cikke egy ötéves időszakban 2000 előtt. Ebben az időszakban a társadalomtudományi cikkek jelentős része orvosi egyetemekről származott (ezeket olyan orvosi lapokban publikálták, melyeket a Web of Science egyidejűleg társadalomtudományi lapoknak is tekint).
2000 után az új vezető egyetem a BBTE, melyet a Bukaresti Egyetem, a Kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, illetve az A. I. Cuza Egyetem követ, mindegyik több mint tíz publikációval. Megjegyezzük azt is, hogy a 80-as években összességében nagyot csökkent a társadalomtudományi cikkek száma, és például Bukarest esetében még 2000 – 2004 között sem éri el az idevágó tudományos közlemények száma az 1975 – 1979 közötti cikkek számát.
A művészetek és humántudományok terén 2000-ig
ismét Bukarest a vezető, majd Kolozsvár veszi át a vezetést. Ennek az oka elsősorban az, hogy a kolozsvári cikkek száma hirtelen megugrott, köszönhetően annak, hogy egy kolozsvári szerkesztésű lap (Journal for the Study of Religions and Ideologies) bekerült a Web of Science által figyelt lapok közé. Ez mutatja, hogy a kis publikácios számok esetében egyetlen helyi lap nemzetközi fórummá változása –vagy akár egyetlen nagyon termékeny szerző – jelentős mértékben meg tudja változtatni a Web of Science adatbázis alapján mért rangsorokat.
Egyébként Kolozsvár volt a korábbi időszakokban a Bukarestet követő második legtermékenyebb humántudományi és művészeti város (publikált cikkekben mérve, általában tíz körüli cikket publikálva ötéves peridódusonként) – kivéve a 80-as évek második felét (ekkor csupán egy kolozsvári cikk jelenik meg az adatbázisba foglalt nemzetközi lapokban). 2000 utan a harmadik helyezett Iaşi is jelentős számú cikket produkált, több mint 20-at.
Az egyetemek közül csak a Bukaresti Egyetemnek akadt több mint tíz publikációja egy ötéves időszakban 2000 előtt, míg a második helyezett BBTE többször megközelítette ezt a szintet. 2000 után a rangsort a Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezeti (köszönhetően az itt szerkesztett nemzetközi kategóriájú lapnak), a követők pedig a Bukaresti Egyetem és az A. I. Cuza Egyetem (mindkettő több mint tíz cikkel ebben a periódusban).
MEGJEGYZÉSEK
Az elemzés azt mutatja, hogy a tudományos cikkek termelése jelentősen visszaesett a 80-as évek második felében. Egyes esetekben még 2000 után sem sikerült elérni az 1980 előtti mértéket, viszont a természet- és orvostudományok terén nagyon gyors növekedés kezdődött 1990 után.
Míg 1990 előtt az orvosi egyetemek produkálták a tudományos cikkek nagy részét, 1995 után a részesedésük lecsökkent. Ennek a legvalószínűbb oka az, hogy az orvostudományi kutatások általában sokba kerülnek és drága műszereket igényelnek. 1990 előtt valószínűleg a kutatási befektetések jelentős része orvosi egyetemekre került.
1990 után sokkal kevésbé volt lehetőség a drága kutatás finanszírozására, aminek várható eredménye az orvosi kutatások csökkenése. Ez pedig az orvostudományi tudományos publikációk növekedési ütemének megtorpanásához vagy akár csökkenéséhez vezet.
Az elemzés azt mutatja, hogy a műszaki egyetemek Iaşi és Bukarest kivételével nem igazán vesznek részt a rangsor elejére kerülésért folytatott versenyben. A városok között talán a legjelentősebb Iaşi teljesítménye, amely megelőzve Kolozsvárt, a második tudománytermelő város lett Bukarest mögött. Ennek a magyarázata részben az, hogy Iasi-ban két gyorsan növekvő egyetem működik (az A. I. Cuza és a Műszaki), míg Kolozsváron csak egy gyorsan növő egyetem van (a Babes-Bolyai Egyetem). Az adatok azt is jelzik, hogy míg Kolozsváron az egyetemeken kívűli
kutatóközpontok tudománytermelése rohamosan csökken,
addig Iaşi-ban az egyetemeken kívüli intézetek tudományos közleményeinek száma nő. Az egyetemek között a kolzosvári BBTE az egyik sikersztori, amelyik felnőtt ahhoz, hogy a Bukaresti Egyetem fő kihívója legyen a természttudományok terén, és meg is előzze a bukaresti vetélytársat a társadalomtudományok, a művészetek és humántudományok terén (megjegyzendő, hogy az utóbbi két eredmény jelentősége némileg megkérdőjelezhető a publikációk kis száma okán).
Egy másik sikertörténet a Iaşi-i A. I. Cuza egyetem esete, amely a BBTE példáját követi. Természetesen a Bukaresti Egyetem esete is sikeresnek nevezhető, hiszen sikerült jelentős mértékben megerősítenie vezetői pozicióját, megháromszorozva a részesedését mind a publikációk mind a hivatkozások terén (igaz, a legutóbbi ötéves időszakban a részesedései enyhén csökkentek).
A fő vesztes Marosvásárhely, illetve a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, mely jelentősen visszaesett a 80-as évek második felétől kezdődően, és csupán a legutóbbi ötéves periódusban mutat pozitív növekedési jeleket. A rangsorok vezető helyeiről a rangsorok közepére visszaesett Kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ugyancsak az egyik nagy vesztese az elemzett 30 évnek.
Az elemzés azt mutatja, hogy 1990 után a tudománytermelés sokkal inkább koncentrálódik a főbb tudományos városokban, mint korábban. Míg 1990 előtt más városokban lévő tudományos cikkek készülhettek akadémiai vagy ipari kutatókpontokban vagy jelentősebb kórházakban, az adatok azt jelzik, hogy ez nagymértékben visszaszorult 1990 után,
valószínűleg a finanszírozás hiányának köszönhetően.
Az elemzés szerint 1990 előtt a cikkek és hivatkozások 25 százaléka volt egyetemekhez köthető, és ez a rész 50 százalék fölé nőtt 2000 utánra. Ez azt jelzi, hogy korábbi egyetemktől független kutatóintézetek valószínűleg sok esetben beolvadtak a melletük lévő egyetemekbe, hozzájárulva azok növekedéséhez.
Végül összehasonlítottuk a vezető romániai egyetemek és városok természeti- és orvostudományi tudománytermelését a 2000-2004 közötti periódusban az egyesült államokbeli és a nagy-britanniai egyetemek tudománytermelési eredményeivel.
Ez az összehasonítás azt mutatja, hogy a Bukaresti Egyetem eredeményei leginkább a következő egyetemek eredményeire hasonlítanak: Southern Illinois University at Carbondale, Illinois Institute of Technology, North Dakota State University és a University of Ulster. A Bukaresti Egyetem brit kontextusban a 40. lenne publikációk száma szerint, és a 45. a hivatkozások számát tekintve.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem termelése leginkább a következő egyetemek termelésével mérhető össze: Illinois State University, South Dakota State University, City University (London) és a Manchester Metropolitan University. A BBTE Nagy-Britanniában az 53. lenne publikációk száma szerint, és az 59. a hivatkozások száma szerint.
Az A. I. Cuza Egyetem termelése szerint a következő egyetemekre hasonlít: Idaho State University és a Glasgow Caledonian University. Ez a felsőoktatási intézmény Nagy-Britanniában az 59. lenne publikációk száma szerint, és a 67. a hivatkozások számát tekintve.
A fenti összehasonlítás azt jelzi, hogy a bukaresti publikációkra jelentősen többen hivatkoztak az elemzett 30 év alatt (bár a fővárosban némileg visszaesett a publikációk száma). Iaşi ugyancsak jelentősen javult a publikációk számát tekintve (bár kevésbé a hivatkozások vonatkozásában), míg Kolozsvár és Temesvár visszaestek a 30 év alatt (az utóbbi még inkább). Megjegyezzük azért, hogy ez a két város is növekedési pályán van az utóbbi évtizedben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!