Globális felmelegedés: két Celsius már életbevágó
szerk. 2006. május 04. 18:40, utolsó frissítés: 17:18#b#[dosszié]#/b# A higgadt tudományos előrejelzések önmagukban is ijesztő képet festenek az éghajlatváltozás következményeiről.
>> NEM FELTŰNŐ KATASZTRÓFÁK - Éghajlatváltozás: békák vagyunk a forrósodó kondérban
Melyik a tudományos értelemben legvalószínűbb forgatókönyv az éghajlatváltozás kapcsán? Takács-Sánta András ökológus válaszolt:
– Az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásunk leghitelesebb forrásának világszerte az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései számítanak. Ez a testület ugyanis
tömöríti a klímaváltozással foglalkozó szakemberek többségét
a világ minden tájáról. Az IPCC legutóbbi jelentésében (amelynek összefoglalója magyarul is olvasható az Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon című kötetben, angol szövege itt olvasható) igen részletes prognózisokat közöl az éghajlatváltozás 21. századi alakulásáról, illetve ennek következményeiről. Jelen keretek között természetesen nincs mód ennek beható ismertetésére, így csak két részletet emelnék ki illusztráció gyanánt.
1. Az IPCC a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,4-5,8 Celsius fokos emelkedését prognosztizálja a század végéig (1990-hez képest), a legvalószínűbb érték tehát kb. 3,5-4 Celsius fok. Azaz pontosan annyi, mint amennyivel a legutóbbi jégkorszak véget értével emelkedett a hőmérséklet. Nagy különbség azonban, hogy akkor 5000 év leforgása alatt melegedett ennyit a Föld, jelenleg ellenben pusztán 100 esztendő kell majd ehhez! Vagyis
a változás földtörténeti időléptékben is elképesztően gyors,
ami komoly megpróbáltatásokat jelent mind a természet, mind a társadalom számára.
2. A világóceán átlagos szintjének emelkedését 9-88 cm-re becsüli az IPCC 1990 és 2100 között. A legvalószínűbb érték tehát mintegy fél méter. Ezáltal
a tenger több tízmillió ember lakóhelyét foglalná el,
ők tehát kénytelenek lennének elvándorolni. Egy ilyen tömeges népvándorlás a befogadó területek egy részén óhatatlanul is társadalmi feszültségekhez, olykor akár erőszakos konfliktusokhoz vezetne.
Már a fentiekből is látszik, hogy a higgadt tudományos előrejelzések önmagukban is ijesztő képet festenek számunkra az éghajlatváltozás kapcsán. Egyáltalán nincs szükség tehát túlzásokra, szenzációhajhász nagyotmondásokra ahhoz, hogy meggyőzően állíthassuk: az éghajlatváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel napjainkban világszerte szembe kell néznünk – összegez Takács-Sánta András.
KLÍMAVÁLTOZÁS-DOSSZIÉNK
>> KEVÉS CSAPADÉK, GYAKORI ÁRVÍZ - Az árvízrekordok nem elegendő bizonyíték?
A katasztrófák nem egyenes következményei a klímaváltozásnak, azok eddig is jelen voltak, mondja Mika János éghajlatkutató.
>> ÚJABB ERŐS VERZIÓ - Száz év múlva víz borítja Londont, Velencét és a pisai ferde tornyot?
A globális felmelegedéssel kapcsolatban annyi az újdonság, hogy minden sokkal gyorsabban történik, mint korábban gondoltuk.
>> KLÍMAVÁLTOZÁS: A NEMLINEÁRIS UGRÁS - Az emberiség fenntartható lélekszáma: 100 millió fő?
"A tengerszint-emelkedést nem lehet megállítani: hátrébb kell húzódni a tengerpartról." Zágoni Miklós éghajlatkutató a katasztrófa-forgatókönyvekről.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!