Ma landol a Szaturnusz holdján az űrszonda
S. Z. , Z. B. 2005. január 14. 13:11, utolsó frissítés: 13:06Több mint hét év után ma érkezik Cassini űrszondája a Szaturnusz #/b#Titán#/b# nevű holdjára, a legtávolabbi helyre, ahol eddig szonda landolt. Európai űrhajósnak amúgy 2006-ban lehet legközelebb jelentkezni.
A mai nap során éri el a Huygens űrszonda a Titán atmoszféráját, és ha minden jól működik, sikeresen landol majd a hold felszínén.
Az Európában épített szonda
a Titán felszínétől 1270 kilométerre lép majd az atmoszférába, ahol kezdetben 20 Machhal, tehát a hangsebesség húszszorosával fog zuhanni. Amikor a súrlódás miatt 1.5 Machra csökken a szonda sebessége, kinyitja első három ejtőernyőjét, leválasztva a hátsó burkot, ami eddig a Huygenst az atmoszférában elért magas hőmérséklettől védte.
A szonda két és fél órás ereszkedése alatt mintegy 750 képet fog készíteni, valamint adatokat rögzít a hold légköréről. A Cassinin keresztül továbbított adatok dél körül kellene megérkezzenek a földi irányítóközponthoz.
Annak ellenére,
hogy a Cassini űrhajó eddig többször is elrepült a hold mellett, még mindig nincsenek pontos képeink a hold felszínéről. A Titánt ugyanis vastag narancsszínű ködburok veszi körül, ami miatt nehezen lehet kivenni domborzati formáit. Annyit azonban lehet tudni, hogy az átláthatatlan légkör alatt fagyott felszín található és a kutatók feltételezései szerint talán szénhidrogén-tavak is.
Az űrszonda által összegyűjtött adatok aprólékos információval kellene szolgáljanak a meteorológiai viszonyokat és hold kémiai összetételét illetően is. A Titán viharos légkörének hangjait egy mikrofon fogja rögzíteni, a tudósok arra számítanak, hogy mennydörgést is fognak hallani. John Zarnecki,
a felszíni vizsgálatok lebonyolításával
megbízott kutatócsoport vezetője kijelentette, abban reménykedik, hogy az űrszonda óceánban landol, a szondán azonban minden felület vizsgálatára alkalmas mérőműszer található. A Titán tudományos kutatása kulcs lehet a Földön való élet megjelenésének megértéséhez is.
A főleg nitrogénből és metánból álló légkörben végbemenő kémiai folyamatok hasonlóak azokhoz, amelyek a Földön mentek végbe ezelőtt 4.6 milliárd éve, így a kutatók többet tudhatnak meg azokról a kémiai reakciókról is, amelyek megelőlegezték az élet kialakulását a Földön. A Cassini űrhajó és a hozzá csatolt Huygens szonda hét évet utazott, amíg 2004 júliusában elérte a Szaturnuszt.
forrás: BBC
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!